Egyházunk liturgiájában Jézus Krisztus után a legelső helyet a boldogságos Szűz Mária foglalja el. Ez abból is látszik, hogy szinte minden hónapra esik valamilyen Mária Ünnep, sőt május és október, különösen az ő tiszteletére szentelt hónapok. De naponta is megemlékezünk róla, hiszen az esti zsolozsmában naponta felhangzik Mária gyönyörű hála-himnusza a Manificat. Szűz Mária tiszteletének legszebb módja tehát az, ahogyan a liturgia megemlékezik róla. És ez már a kezdetek óta így volt, hiszen Priscilla, első századból való katakombájában is találunk olyan képet, mely a Szűzanyát, karján a kisded gyermekkel ábrázolja. De az őskeresztény irodalom legszebb részei is a boldogságos Szüzet, mint égi édesanyánkat magasztalják.
Ezek a liturgikus Mária himnuszok nemcsak hogy szépek, hanem a hit szempontja szerint igen fontosak is. Az egyház liturgikus hagyománya egyértelműen igazolja, hogy amit modern korunk pápái a megfelelő időben dogmaként ünnepélyesen kihirdettek, az nem az ő magánvéleményük volt, hanem a Szentléleknek olyan indíttatásai, melyek mögött az egyház ősi, apostoli alapokon nyugvó hite található. Ezek az ősi, hitt, és ünnepelt igazságok tartalmazták Szűz Mária Istenanyaságát, sértetlen szüzességét, szeplőtelen fogantatását és földi életének dicsőséges befejezését is. Ezek a titkok mind benne szerepelnek az ősi liturgikus szertartásokban, imádságokban. Ha ezeket, a szép ünnepeket nyitott szívvel ünnepeljük, megismerjük a mélyükben rejlő misztériumot, tudjuk, hogy ezeknek az ünnepeknek mi a tartalmuk, akkor nem alakulnak ki olyan eltévelyedések, ahol a Szűzanya, Krisztus helyére, sőt föléje kerül, és ahol a Megváltó társából, társmegváltó lesz.
Nemcsak a saját, de közösségeink, családjaink és nemzetünk hite szempontjából sem mindegy milyen a Mária tiszteletünk. Gondoljunk Szent István hitére. Akkor lett Magyarország Regnum Marianum, elsőként a világon! Imádkozunk-e Szűz Máriához, mint nemzetünk főpátronájához? Tudjuk-e mikor van ennek liturgikus ünnepe?
Vagy gondolunk- e Nándorfehérvárra? Arra a diadalra, amiért naponta megemlékezünk és hálát adunk a déli harangszóval és az Úrangyala imádsággal. Nemzeti szentélyünk lett nemrég a Mátraverebély-Szentkút-i bazilika. Mária kegyhely. Jártunk-e ott? Meggyőződés, hogy Lengyelországban többek között azért is olyan erős a katolicizmus, mert különös gondossággal óvják és táplálják a Mária tiszteletet.
Talán májusban vagy októberben,a Szűzanya tiszteletére szentelt szép hónapokban, gondoljuk át Mária tiszteletünket. Mellékletként olvashatók a liturgikus év Mária ünnepei, hónapról hónapra, vastagon szedve az öt legfontosabbat. Rácsodálkozhatunk így egyben látva erre a színes gazdagságra, amit a Mária ünnepek adnak nekünk.
Adjunk hálát a Szentléleknek, hogy a liturgián keresztül, a Mária ünnepek ennyi szépségével ajándékoz meg bennünket. Talán érdemes beírni néhányat a naptárba, és megünnepelni szentmisével. Májusban naponta imádkozzuk el a lorettói litániát.
Látogassuk meg hazánk Mária kegyhelyeit, szervezzünk zarándoklatokat. És amikor együtt a család, mondjuk el együtt az Úrangyala imádságot. Ne feledkezzünk meg a rossz elleni egyik legerősebb eszközről, a rózsafüzérről sem. Kétszeresen imádkozik, aki énekel. Az Éneklő Egyház imakönyvben sok, csodálatos, ősi, Mária ének található, kiegészítve nagyszerű liturgikus magyarázatokkal, megértve ezzel a szöveg üzenetét is. Csak néhány lehetőség, melyekkel sokat gazdagodhatunk lelkileg, és hitünkben is, hiszen azon túl, hogy egyre jobban megismerjük a Szűzanyát, Krisztushoz is eljutunk, mivel Mária küldetése elsősorban abban áll, hogy elvezessen minket a Megváltóhoz.
„Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen."
